2009.06.21. 22:02
száj...............
Reggel az ágyból kibújva csak fogmosás, belepréselem magam a ruhába, s rohanok a piacra. Mit rohanok : előbb kitérőt teszek a postára, észre is veszem: otthon hagytam a pénztárcám.......Vissza, haza a tárcáért .Nagy a forgalom ,a nyolcadikosok ballagnak, évzáró van a helyi két iskolában, nagy a tömeg.
A piacra, ahova sietek, hogy elkapjam a meleg előtti, még friss reggeli árut, ott is tömeg van, főképp a virágosoknál.
Egyszer csak oldalról meglátom. Szemüvegben nézegeti az árut. Megszólalok, kérdezek valamit az eladótól ,hátha felismeri a hangom.De nem .
Háta mögé kerülök, befogom a szemét , a fogásról se ismer meg. Fél éve nem találkoztunk, noha hetente többször is beszélünk telefonon.
Megöregedett, a mimikája megváltozott, a szája vonala sokkal kisebb lett, mint a szklerodermiás pácienseimnek.
Hogy lehet ilyen kicsi szájjal csókolózni? - fut át rajtam gyorsan.
Örülünk egymásnak, neki remeg a keze , én idegesen hintáztatom magam.Tetőtől talpig végigmér: a cipőmtől a rendetlen hajamig,hiába, ma csak úgy kiszálltam az ágyból. Én csak az évekkel megnagyobbodott hasát veszem észre.
Folytatjuk a vásárlást a piacon. Borsót vesz, fél kilót.Az eladó többet mér ki, rászól:
- fél kilót kértem.
Az eladó meg is jegyzi az intonáció erélyét. S én, mint mindig, most is hülyéskedem:
- képzelje, velem 41 éve csinálja ezt.
Férj feleségnek néz az eladó nő , tovább játszom a szerepem.........................
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kokomalista.blog.hu/api/trackback/id/tr21199730
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.