2010.11.07. 11:10
Korábban
Harmincnyolc éve ismerjük egymást ,mondom neki a telefonba ,s ő csak hallgat.
Erre nincs válasz, nem is lehet .
Harmincnyolc év párhuzamosság ,harmincnyolc éve tartó platóni
szerelem. Gyermeki szerelem után , gyors ,mai napig is tartó
párválasztás ,család alapítás. Az életek párhuzamosan futnak tovább.
-Pénz kell az élethez - mondja.
- Nem ,erősködöm.
S tovább sorolja mi mindent lehet pénzzel megszerezni. Ha megveszed a
szeretetet ,hidd el nem éreztetik veled, nem fogod érezni. Ne menjünk
bele ,zárja le a vitát , mert érzi, hogy magamban háborgok. Nem is
akarok szóhoz jutni , erről nem lehet vitatkozni. A héten már
másodszor akarnak meggyőzni erről. Még meghallgatni se bírom, anyám is
ezt fújja évek óta. Próbálom elengedni a fülem mellett, nem sikerül,
azután még napokig dolgozik bennem.
-Míg fiatalok voltunk kevesebb volt a pénzünk, úgy is jó volt – folytatja.
Sőt néha nem is volt ,villan át rajtam, hiszen, ha apáinknak nem lett
volna tihanyi telke, miből építkeztünk volna? Hol laknánk most? De
belém szorul a gondolat olyan gyorsan hadarja a kagylóba:
-Most ,hogy több a pénzem, igaz nem vagyok olyan boldog ,mint korábban
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.