Fehérváron a zónázó modern , halk kocsijaiból  átülünk  a Balatonhoz tartó, 
dél- amerikai vicinálisba, csak épp kályha nincs benne,melegen süt a nap.
Kenesén negyedikes gyerekek ülnek mellénk,mennek vissza Almádiba.Dél elmúlt , éhesek...a melletünk ülő gyönyörű kislány már eszik, megeszik vagy három túrós csigát, kopog a szeme.Szemben egy kövérkés kisfiú mosolyogva nézi, látszik érdekli a kislány.
Beszélgetünk, szerencsénkre a melletünk ülők csendesek.
Mikor leszállnak integetnek, legjobban a köverkés kisfiú, úgy látszik a kislány jókat mondott rólunk.....

Két nap múlva a bolt előtt halad el a vonat:
- itt az indiai vicinális , csak nem lógnak fürtökben a népek- mondom.
A mellettem álló férfi mérgesen néz rám ,biztos kormánypárti......