A Centálparkban korizunk , a fákról az éjjel már a levelek is lehullottak. A palánknál állok , ö benn köröz. Mit köröz, szólót táncol. Se Cousins, se Curry ,se Cranston, se Candeloro nem tudná felülmúlni, nekem.Úgy koszorúzik,ahogy a hatvanas években a kanadaiktól, a millenárison a bemutató után kisfiú korában azonnal megtanulta.Biztos korcsolyával született.
A sarokban egy fiatal pár csókolódzik teljes odaadással,kicsit irigylem őket.
S bámészkodás közben majdnem feltörlöm jégre lépéskor a jeget.
Este a szállodában , az ágyban megkérdem:
-Láttad azt a párt?
Fenéket, tudom, hogy rám figyelt, hogy ne essen bajom és segítsen mielőtt hasra esek.S választ nem várva, folytatom:
-Ötven éves vagy , 70 éves korodig még legalább  heti  háromszor bújunk az  ágyba.
Gyors fejszámolást tartok:
-Az kétezer alkalom , a hátralévő húsz évre -  mondom röhögve, s látom  az arcán  az értetlenséget.
-Az elözöeket nem számoltam, azt csak te tudod ,az bonyolult matematikai feladat -szúrom közbe. Csendben mosolyog, megnyugszom, megértette.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.