Anyám hetvenkét évesen átsétált a Villányi úton  érte és  átvette. Nem engedte, hogy bárki is elkísérje, minek a felhajtás. Utána hazajött, gyalog.
Apámnak- hat évvel késöbb -  Gödöllöre kellett menni érte. Kérte ,hogy két diplomás :) föorvos lánya a sportkocsiján vigye el,lehessen dicsekedni vele (aki nem szívesen állt volna kötélnek, pont ezért). Azután megsértödött valami degradáló inszinuáción s HÈV-vel ment érte.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.